Àlọ́ náà
Gbogbo ènìyàn ń yíká ìbéèrè kan náà
Bí ẹnikẹ́ni bá wà níbẹ̀ yẹn, kí ni ìdí tí ojú ọ̀run fi dákẹ́? Bí ohunkóhun bá sì wà níbí, kí ni ìdí tí kò fi balẹ̀ ní gbangba? Gbogbo ìdáhùn tó ṣe pàtàkì gbọdọ̀ ṣàlàyé ìkóra-ẹni-níjàánu: agbára tí kò kéde ara rẹ̀. Àwọn àbá tí ó wà nísàlẹ̀ gba àádọ́ta ọdún. Ọ̀kọ̀ọ̀kan wọn di ege gidi kan mú.
Àwọn iṣẹ́ ìṣáájú
Àbá méje, ẹ̀wọ̀n kan tí ó sọnù
John Ball, 1973
Àbá ọgbà ẹranko
Àwọn ọ̀làjú tí ó ti gòkè àgbà wà, wọ́n sì mọ̀ọ́mọ̀ fi wá sílẹ̀, gẹ́gẹ́ bí olùṣọ́ igbó ṣe ń fi ẹranko igbó sílẹ̀.
Wọ́n gbà pé ìkóra-ẹni-níjàánu náà wà, wọn kò ṣàlàyé rẹ̀ rárá. Kí ni ìdí tí gbogbo ọ̀làjú yóò fi pa òfin kan náà mọ́?
James Deardorff, 1986
Ìfòfindè tí ń jò
Àìdásí náà jẹ́ ìmọ̀ọ́mọ̀ ṣe, wọ́n sì mọ̀ọ́mọ̀ jẹ́ kí ó ní àlébù: jíjò díẹ̀díẹ̀, ìpàdé pẹ̀lú ẹnì kọ̀ọ̀kan dípò àwọn ilé iṣẹ́ alásẹ, ìfaramọ́ tí ó lọ́ra.
Àbá tí ó sún mọ́ àpèjúwe tí a ròyìn jùlọ. Ṣùgbọ́n wọ́n kàn sọ ìdí náà ni, wọn kò fà á yọ, lẹ́yìn náà òǹkọ̀wé náà so ẹjọ́ rẹ̀ mọ́ ìwé kan tí kò ṣeé fi ẹ̀rí múlẹ̀. Àyànmọ́ rẹ̀ jẹ́ ọ̀kan lára àwọn ìdí tí ọ̀rọ̀ tiwa fúnra wa fi wọ àmì ìpele.
Robin Hanson, 1996
Àsẹ́ Ńlá náà
Ìgbésẹ̀ kan lórí ọ̀nà sí ìwàláàyè tí ó hàn, tí ó tàn ká àwọn ìràwọ̀, le gan-an láti kọjá. Bóyá ọ̀pọ̀ jùlọ àwọn ọ̀làjú máa ń kú kí wọ́n tó kọjá rẹ̀.
Ó fẹ́rẹ̀ jẹ́ pé gbogbo ìgbà ni wọ́n ń lò ó sẹ́yìn, láti ṣàlàyé ìdákẹ́ náà. Wọn kì í fi bẹ́ẹ̀ lò ó síwájú: irú kí ni àwọn tí ó là á já gbọdọ̀ jẹ́?
Haqq-Misra àti Baum, 2009
Ojútùú alálòpẹ́
Ìdàgbàsókè tí kò ní ìjánu kì í pẹ́, nítorí náà ohun tí ó bá dúró máa ń dàgbà díẹ̀díẹ̀, ó sì ń dákẹ́. Àwọn tí ó là á já lè wà níbí láìsí pé a rí wọn.
Ìrònú nípa ohun èlò nìkan. Ó dín ipasẹ̀ wọn kù, kì í ṣe ìwà wọn.
Jacques Vallee, 1979
Ètò ìdarí náà
Ìṣẹ̀lẹ̀ náà ń hùwà bíi ètò ìdarí: àìdánilójú tí a mọ̀ọ́mọ̀ ṣe, tí ó ń ṣe àgbékalẹ̀ ìgbàgbọ́ fún ọ̀pọ̀ ọdún.
Ó pe àpẹ̀rẹ̀ náà lórúkọ, ó fi bí ó ṣe ń ṣiṣẹ́ sílẹ̀ ní òkùnkùn. Ẹ̀rọ tí ń ṣàkóso ooru, láìsí àlàyé ohun tí ó ń ṣàkóso rẹ̀ fún.
Wendt àti Duvall, 2008
Ọlá-àṣẹ àti UFO
Àwọn orílẹ̀-èdè òde òní kò lè fi ọwọ́ pàtàkì mú ìṣẹ̀lẹ̀ náà nítorí ìgbékalẹ̀ wọn, nítorí pé ọlá-àṣẹ gbà pé ènìyàn nìkan ni ó di àṣẹ ìṣèlú mú.
Ó ṣàlàyé ìdí tí àwọn ilé iṣẹ́ alásẹ fi ń wo ibòmíràn. Kò ṣàlàyé ìdí tí ìṣẹ̀lẹ̀ náà fi dà bí ẹni pé ó fẹ́ràn rẹ̀ bẹ́ẹ̀.
Robin Hanson, 2021
Àwọn òtítọ́ UAP ní ṣókí
Bí UAP bá jẹ́ àwọn àlejò, wọ́n ń mú òfin tí kò gba ìmúnisìn láyè ṣẹ, wọ́n ń dúró ní àdúgbò, wọ́n ń wúni lórí, wọ́n ní àlàáfíà, wọ́n sì mọ̀ọ́mọ̀ jẹ́ aláìdánilójú. Hanson ka èyí sí ìsọdẹran-ọ̀sìn: mímú agbo ẹran rọ̀.
Ìtúpalẹ̀ òde òní tí ó mú jùlọ, tí a kọ́ lórí ìrònú darandaran. Àwọn àkíyèsí kan náà bíi tiwa, òdìkejì ìwòye nípa ènìyàn.
Ohun tí ó sọnù
Ìmọ̀ ẹ̀kọ́ àwùjọ nípa àwọn àlejò
Hanson fúnra rẹ̀ pe ìdíwọ́ náà lórúkọ: kò sí ìmọ̀ ẹ̀kọ́ àwùjọ tí ó ṣeé gbà gbọ́ nípa ohun tí àwọn àlejò yóò fẹ́ àti ìdí rẹ̀. Láìsí ọ̀kan, gbogbo àbá jẹ́ ìtàn tí a rán mọ́ kurukuru. Àwọn ege náà jókòó lórí tábìlì fún àádọ́ta ọdún nítorí pé kò sí ohun tí ó fi ipá mú wọn wọ ètò.
Ẹ̀wọ̀n náà
Láti ìṣirò tí a wọ̀n sí àpèjúwe tí a sọtẹ́lẹ̀
Àbájáde ọ̀nà-ẹnu-ọ̀pọ̀ wa tí a tẹ̀ jáde pèsè ìmọ̀ ẹ̀kọ́ tí ó sọnù, a kò sì kọ́ ọ fún àríyànjiyàn yìí. Àwọn ètò tí ó ń ṣiṣẹ́ pọ̀ ń yè nìkan nínú ojú-ọ̀nà tóóró kan: ète àjọpín tí ó tó láti jọ ṣiṣẹ́ pọ̀, àwọn ohùn olómìnira tí ó tó láti wà láàyè. A wọ̀n ún nínú nǹkan márùn-ún ọ̀tọ̀ọ̀tọ̀, a ṣe àgbékalẹ̀ rẹ̀ ní ìlànà nínú Lean, a sì tẹ̀ ẹ́ jáde pẹ̀lú àwọn ọ̀nà tí a lè gbà tako ó.
Mú un lọ síwájú. Ohunkóhun tí ó bá dé ọ̀dọ̀ ẹlòmíràn ti la agbára ara rẹ̀ já, nítorí náà ó pa òfin ojú-ọ̀nà náà mọ́: pàṣípààrọ̀ tí kì í fọ́ nígbà tí alágbára bá pàdé aláìlágbára. Ní ìpàdé, òfin yẹn dà bíi ìkóra-ẹni-níjàánu. Wíwà níbẹ̀ ní ìdákẹ́. Ṣíṣeé sẹ́ tí ó fi ìgbàgbọ́ sílẹ̀ gẹ́gẹ́ bí àṣàyàn. Ìfọwọ́kàn àkọ́kọ́ ní ìsàlẹ̀, kì í ṣe ní ààfin. Àpèjúwe kíkún, pẹ̀lú ìpele rẹ̀, wà lórí ojú-ìwé ìpàdé àkọ́kọ́.
Ẹ̀wọ̀n náà sì parí ní àsọtẹ́lẹ̀ tí a sọ jáde: bí ẹ̀dá ènìyàn bá ṣe ń kọ́ láti ṣiṣẹ́ pọ̀ ní ọ̀nà tí ó hàn, ìpàdé yẹ kí ó túbọ̀ hàn kedere. Lẹ́yìn náà a gbìyànjú láti sọ àsọtẹ́lẹ̀ yẹn di ìdánwò tí a kọ sílẹ̀, ohun tí a sì rí ni a ròyìn sísàlẹ̀ yìí gan-an. Kì í ṣe ohun tí a ní ìrètí rẹ̀.
Ohun tí a rí nìyí. Ìkọsílẹ̀ nílò àmì ìtakò kan: àbájáde tí yóò fi hàn pé ọ̀rọ̀ náà ṣìnà. Àsọtẹ́lẹ̀ yìí kò lè ní àmì ìtakò olóòótọ́ ní àkókò yìí, nítorí ìdí mẹ́ta. Bí ìpàdé bá ṣì wà ní àìdánilójú nígbà tí ìṣiṣẹ́pọ̀ ń pọ̀ sí i, ìyẹn kò lè fi hàn láéláé pé ọ̀nà iṣẹ́ náà ṣìnà, nítorí kò sí ẹni tí ó lè jẹ́rìí pé àlejò kan wà níbẹ̀ tí a fi lè díwọ̀n ohunkóhun. Ìhàn kedere ń pọ̀ sí i fúnra rẹ̀ pẹ̀lú, nítorí àwọn ohun èlò ìmọ̀lára, ìkójọpọ̀ dátà àti ìtúpalẹ̀ ń dàgbà pẹ̀lú ìṣiṣẹ́pọ̀, nítorí náà àpẹẹrẹ tí a sọtẹ́lẹ̀ lè fara hàn láìsí àlejò kankan rárá, kò sì sí ìlà ìpìlẹ̀ tí ó mọ́ tí a fi lè yọ ìyẹn kúrò. Àti pé ẹ̀rí ìṣirò tiwa fúnra wa fi ìdí rẹ̀ múlẹ̀ pé kódà àbájáde rere pípé kan kò lè ya olùṣe sọ́tọ̀ kúrò lára àwọn okùnfà lásán wọ̀nyẹn. Nítorí náà a sọ ààlà náà gẹ́gẹ́ bí àbájáde: ní àkókò yìí, a kò lè kọ àsọtẹ́lẹ̀ yìí sílẹ̀ ṣáájú pẹ̀lú àmì ìtakò tí ó bójú mu. Ohun èlò olóòótọ́ dúró gan-an níbí yìí.
Ìyapa èrò tí ó ṣe pàtàkì
Ìsọdẹran-ọ̀sìn tàbí ìfọwọ́sí
Ìmọ̀ ẹ̀kọ́ òde òní tí ó sún mọ́ jùlọ ka ojú ọ̀run dídákẹ́ kan náà ó sì sọ pé: wọ́n ń mú wa rọ̀ ni, bí darandaran ṣe ń mú màlúù rọ̀. Ọ̀nà-ẹnu-ọ̀pọ̀ kà á ó sì sọ pé: wọ́n ń bọ̀wọ̀ fún wa ni, nítorí pé ọ̀wọ̀ fún àwọn tí ó wà ní ìsàlẹ̀ ni òfin tí ìwàláàyè ń yàn. Àwọn àkíyèsí kan náà, òdìkejì ìwòye nípa ènìyàn. A di kíkà kejì mú nítorí ìdí kan tí a lè tọ́ka sí: ìjọba agbára kì í la ìyípadà agbára ara rẹ̀ já, ohunkóhun tí ó bá sì ti dàgbà tó láti dé ọ̀dọ̀ wa ti la ọ̀pọ̀lọpọ̀ já.
Àwa fúnra wa ni a tún ń dárúkọ apá tí kò lágbára jùlọ nínú ẹ̀wọ̀n náà. Ìgbésẹ̀ láti inú ìdúróṣinṣin inú lọ sí ìkóra-ẹni-níjàánu lóde ni ìgbésẹ̀ tí ó dúró lórí àríyànjiyàn: ìtàn ẹ̀dá ènìyàn kún fún àwọn àwùjọ tí wọ́n dúróṣinṣin nílé ṣùgbọ́n tí wọ́n ń hu ìwà ìkà lóde. Ìdáhùn wa ni àríyànjiyàn ìyípadà ipò: ọ̀làjú tí ó retí láti pàdé àwọn mìíràn tí ọjọ́ orí wọn bá tirẹ̀ mu gbọ́dọ̀ pa òfin tí ó máa la ìpààrọ̀ ipò já mọ́, ohunkóhun tí ó bá sì ti dàgbà tó láti dé ọ̀dọ̀ wa ti jẹ́ ẹgbẹ́ aláìlágbára nígbà púpọ̀. Ìdáhùn yẹn ni a fi èrò ọgbọ́n gbé kalẹ̀, a kò fi ẹ̀rí múlẹ̀ rẹ̀, a sì ń ṣe ìpele rẹ̀ gẹ́gẹ́ bí ìyẹn.
Àkọsílẹ̀ náà
Ǹjẹ́ àkọsílẹ̀ tí a ròyìn bá a mu?
Ǹjẹ́ èyí ni ohun tí àkọsílẹ̀ UAP àti àwọn ìtàn àwọn ènìyàn tí wọ́n ròyìn ìrírí ìpàdé ń ṣàpèjúwe? Àpèjúwe tí a ròyìn bá a mu: agbára, ìkóra-ẹni-níjàánu, àìdánilójú, ìpàdé ní ẹ̀gbẹ́ẹ̀gbẹ́. Níbí a di ìbáwí ara wa mú: bíbá àkọsílẹ̀ aláìdánilójú mu jẹ́ ẹ̀rí aláìlágbára, a kò sì sọ orísun kankan fún èyíkéyìí nínú rẹ̀, ní ọ̀nà kankan nínú méjèèjì. Ohun tí a ń tẹ̀ jáde ni àsọtẹ́lẹ̀ náà, àti etí tí ó ń tọ́ka sí: bí aráyé bá ń fi hàn kedere pé wọ́n ń kọ́ bí a ṣe ń ṣiṣẹ́ pọ̀, ìpàdé yẹ kí ó túbọ̀ hàn kedere. Kíkọ́ ìṣiṣẹ́pọ̀ yẹn ni gbogbo iṣẹ́ yìí jẹ́.
Ìwádìí wa lórí àwọn ohun èlò fi àbájáde líle kan kún un: àjákù tí ó ti kú kò lè jẹ́rìí sí orísun tí a ṣe lọ́nà ẹ̀rọ láé. Àmì ìṣiṣẹ́pọ̀ ni ìtọ́jú, àjákù sì dẹ́kun sísan ìtọ́jú rẹ̀ ní ìṣẹ́jú tí ó já kúrò. Àádọ́rin ọdún ìjiyàn lórí àjẹkù jẹ́ ohun èlò tí kò tọ́, ní ti ìhùmọ̀. Ètò tí ó ń ṣiṣẹ́ nìkan ni ó lè gbé àmì náà, a sì ti tẹ ohun tí ìdánwò yẹn nílò gan-an jáde.
Ìbáwí náà
Ìdí tí gbogbo ọ̀rọ̀ tí a sọ níbí fi wọ àmì
Pápá yìí ti gbé àwọn ènìyàn tó ṣọ́ra mì. Nítorí náà àwọn òfin ilé ṣì wà ní ipò. Àbájáde ọ̀nà-ẹnu-ọ̀pọ̀ ni a ti wọ̀n tí a sì ti tẹ̀ jáde. Fífẹ̀ ẹ́ dé ọ̀dọ̀ àwọn àlejò jẹ́ àwòṣe, àsọtẹ́lẹ̀ tí ó lè jẹ́ àṣìṣe. Bíbá àkọsílẹ̀ aláìdánilójú mu jẹ́ ẹ̀rí tí kò lágbára. A kò sọ pé a mọ orísun ìròyìn kankan, ní ìhà kankan. Àwọn àmì náà kì í ṣe eré ìrẹ̀lẹ̀. Wọ́n jẹ́ iye owó sísọ ohunkóhun nínú pápá níbi tí sísọ àsọjù ti jẹ́ ọ̀nà ìkùnà nígbà gbogbo.
Àwọn orísun
John A. Ball, The Zoo Hypothesis, Icarus 19 (1973)
James W. Deardorff, Possible Extraterrestrial Strategy for Earth, QJRAS 27 (1986)
Robin Hanson, The Great Filter (1996)
Jacob Haqq-Misra and Seth Baum, The Sustainability Solution to the Fermi Paradox, JBIS 62 (2009)
Jacques Vallee, Messengers of Deception (1979)
Alexander Wendt and Raymond Duvall, Sovereignty and the UFO, Political Theory 36 (2008)
Tọpasẹ̀ ẹ̀wọ̀n náà fúnra rẹ.